Főoldal / Fórum / Beszélgetés az ételekről / BioTech Iso Whey Zero

Már hetek óta húztam magam után azt a kurzust, amit a főnököm olyan lelkesen nyomott a kezembe, de valahogy mindig volt fontosabb dolgom. Tudjátok, az a fajta online képzés, ahol a képernyőn egy unott hangú szakértő magyarázza a hatékony időgazdálkodás fortélyait, miközben te azon gondolkodsz, hogy vajon a konyhában felejtett kenyér megpenészedett-e már. Így voltam ezzel a bizonyos szombat délelőtt is. Felkeltem, megittam a kávémat, elmosogattam, ágyaztam, és közben tudtam, hogy ott vár rám a laptopon az a bizonyos ablak, ami azt a fránya tanfolyamot rejti. De valami ellenállhatatlan erő húzott vissza az ágyba. Nem a lustaság volt, hanem egy mély, zsigeri érzés, hogy ma egyszerűen nem vagyok abban a hangulatban, hogy a hatékonyságról hallgassak előadásokat. Ma egy olyan napnak kell lennie, amikor az ember megengedi magának, hogy semmi hasznosat ne csináljon. És pontosan ebben a lelkiállapotban nyúltam a telefonomért, ami ott hevert az éjjeliszekrényen, mintha csak arra várt volna, hogy valami izgalmasat mutasson.

A böngészőmben ott maradt egy lap az előző estéről, amikor valami régi cikkeket nézegettem a nyolcvanas évek számítógépes játékairól. De valahogy véletlenül, egy félreérthető kattintással átkerültem egy teljesen más világba. Nem tudom pontosan, hogyan történt, de ott termettem egy olyan oldalon, ahol a színek és a mozgó elemek úgy vonzottak, mint a moly a lámpafényt. Először csak néztem, kíváncsian, hogy ez most mi lehet, aztán lassan kezdett kirajzolódni, hogy ez egy játékfelület. De nem olyan, amilyeneket ismertem. Ez valahogy elegánsabb volt, letisztultabb, és ami a legfontosabb, nem tolakodott. Nem ugráltak rám a feliratok, nem akartak azonnal pénzt kérni tőlem, csak ott volt csendesen, és várta, hogy felfedezzem. A fejemben azonnal megszólalt az a bizonyos kis hang, ami mindig óvatosságra int, de valahogy ma ez a hang sokkal halkabb volt a szokásosnál. Talán a szombat délelőtt varázsa volt az, vagy az a tudat, hogy a kurzus úgyis ott vár rám később is, de úgy döntöttem, hogy adok ennek egy esélyt. Nem gondoltam semmilyen nagy nyereményre, sőt, egyáltalán nem is ez járt a fejemben. Inkább az a furcsa kíváncsiság hajtott, hogy vajon hogyan működik ez az egész, és miért olyan vonzó annyi ember számára.

Regisztráltam, persze egy olyan felhasználónévvel, amiről senki nem gondolná, hogy én vagyok, és máris benne voltam a közepében. Az első néhány percben csak bolyongtam, mint egy turista egy ismeretlen városban. Megnéztem ezt a játékot, azt a játékot, próbáltam értelmezni a szabályokat, de bevallom, egyáltalán nem siettem el semmit. Élveztem ezt a fajta bizonytalanságot, hogy itt vagyok egy új helyen, ahol senki nem ismer, és ahol nincsenek elvárások velem szemben. Aztán megtaláltam azt a bizonyos játékot, ami valamiért azonnal megfogott. Nem volt túl bonyolult, nem kellett hozzá agysebésznek lenni, de mégis volt benne valami különleges íz. Olyan volt, mint amikor az ember megtalálja a kedvenc helyét egy új kávézóban, ahol pont olyan a világítás és a zene, ahogyan szereti. Elkezdtem játszani, először csak a legkisebb tétekkel, szinte teszt jelleggel. Nem érdekelt a pénz, engem az a mechanizmus vonzott, ahogy a dolgok működnek, és az a kis izgalom, ami minden egyes kör előtt elfogott. És akkor, mintegy véletlenül, a képernyő egyik sarkában megpillantottam egy feliratot, ami valami különleges ajánlatról szólt. Egy olyan dologról, amiről korábban nem is tudtam, és ami arra ösztönzött, hogy egy kicsit jobban beleássam magam a dolgokba. Ott volt az a bizonyos vavada promóciós kód https://sportfiskeonline.com/ , ami elsőre olyan volt, mint egy titkos jelszó egy rejtélyes klubba. Beírtam, mert miért ne, hiszen ez a nap a kísérletezésről szólt, és láss csodát, a játék egészen más színben kezdett játszani.

A bónuszok, amiket ez a kód aktivált, egészen új dimenziót nyitottak meg. Hirtelen nem csak pörgettem a kerekeket, hanem stratégiai lépéseket tettem, figyeltem a mintákat, és próbáltam kitalálni a rendszert. Persze tudtam, hogy nincs igazi rendszer, hogy minden a véletlenen múlik, de mégis szórakoztató volt ez a kis agytorna. A számok és szimbólumok tánca a képernyőn valahogy hipnotizálóan hatott rám, és közben a kihűlt kávémat iszogatva azon kaptam magam, hogy elfelejtettem a kurzust, a főnökömet, meg minden más gondomat. Ez a szombat délelőtt hirtelen átváltozott valami egészen mássá. Már nem a semmittevés napja volt, hanem egy aktív, izgalmas kaland, ahol a tét ugyan nem volt óriási, de az élmény annál inkább. És ami a legszebb az egészben, hogy nem volt benne semmi görcsösség. Ha vesztettem, vállat vontam, és tovább próbálkoztam, ha nyertem, egy belső elégedettség töltött el, de egyik sem borította fel az egyensúlyomat. Ez a fajta kiegyensúlyozott hozzáállás volt a kulcsa annak, hogy az egész olyan pozitív maradjon.

Aztán eljött az a pillanat, ami mindent megváltoztatott. Nem egy hatalmas összeg volt, hanem egy sorozat, egy olyan szerencsés széria, ahol minden összeállt. A kis ikonok egymás után potyogtak a helyükre, és a számláló egyre csak nőtt. Nem hittem a szememnek, de közben mégsem éreztem azt a fajta kapkodó izgalmat, ami miatt az ember elfelejtene lélegezni. Inkább egy mély, belső nyugalom volt, egy olyan érzés, hogy most minden a helyén van, és a világ egy pillanatra rám mosolygott. Amikor a kör véget ért, és megláttam a végeredményt, egy nagyot sóhajtottam, és elmosolyodtam. Nem azért, mert ekkora összegre vágytam volna, hanem mert ez a váratlan siker valahogy igazolta a döntésemet, hogy ma nem a kötelező köröket futom, hanem a saját utamat járom. Persze azóta is eszembe jut, hogy milyen érdekes is volt, hogy ez a vavada promóciós kód ennyire megváltoztatta a játék dinamikáját, mintha egy kulcs lett volna egy olyan ajtóhoz, amiről nem is tudtam, hogy létezik. De ami ennél is fontosabb, hogy ez a tapasztalat adott valamit, amit nem lehet pénzben mérni: egy kis bizonyosságot, hogy a spontaneitás és a kíváncsiság néha sokkal többet ér, mint a szigorú tervek és a hatékonysági mutatók.

A nap további részében már nem is játszottam sokat. Elég volt az a néhány óra, ami feltöltött egy egész hétvégére. Elmentem sétálni a parkba, és minden olyan élénkebbnek, színesebbnek tűnt. A fák zöldje, a gyerekek nevetése, a kutyák szaladgálása – mindennek mélyebb jelentése lett. Talán csak beképzelem, de úgy éreztem, hogy az a fajta figyelem, amit a játék során használtam, most a külvilág felé fordult, és segített észrevenni apró, szép részleteket, amik egyébként elkerülték volna a figyelmemet. Este, amikor lefeküdtem, még egyszer átgondoltam az egész napot. Nem bántam meg egy percet sem. Sőt, büszke voltam magamra, hogy hagytam magamnak ezt a szabadságot. Tudom, hogy sokan úgy gondolják, ez az egész csak egy szerencsejáték, és veszélyes is lehet, de szerintem minden attól függ, hogy az ember milyen hozzáállással közelíti meg. Én nem a függőség vagy a könnyű pénz reményében mentem oda, hanem egy szombat délelőtti kalandként tekintettem rá, ami kizökkentett a megszokott kerékvágásból. És ez a kaland pontosan azt adta, amire szükségem volt: egy új perspektívát, egy kis izgalmat, és egy csomó pozitív érzést.

Persze a következő munkanapon a főnököm megkérdezte, hogy haladok a kurzusommal, és én mosolyogva bólintottam, hogy minden rendben, bár közben tudtam, hogy egyetlen leckével sem haladtam. De valahogy ez már nem is zavart. Tudtam, hogy a hétvégén majd bepótlom, és addig is ott volt a fejemben az a nyugodt, elégedett érzés, ami a szombati kalandból maradt. Azóta is előfordul, hogy egy-egy fárasztó hétköznap este, amikor úgy érzem, hogy minden monoton és egyhangú, eszembe jut ez a szombat. Arra gondolok, hogy milyen jó volt egy kicsit kilépni a saját bőrömből, és egy olyan világban kalandozni, ahol a szabályokat magam állítom fel, és ahol a kockázat is a magam mértékéhez van szabva. Nem lettem profi játékos, és nem is akarok azzá válni. De azt megtanultam, hogy néha a legjobb dolog, amit tehetünk magunkért, az az, hogy megengedünk magunknak egy kis szünetet a felelősségtől, és hagyjuk, hogy a véletlen játékos legyen.

Ma már, ha valaki megkérdezné, hogy miért szeretem ezt az egészet, azt mondanám, hogy nem a nyerésért, hanem azért a különleges légkörért, ami körülveszi. Azért, ahogy a képernyő fénye táncol a szoba falán, és ahogy a szívem egy kicsit gyorsabban ver minden egyes új kör előtt. És bár tudom, hogy ez a világ sokak számára ellentmondásos, számomra az a bizonyos szombat délelőtt örökre egy emlékeztető marad arra, hogy az életben nem mindig a tervezés a legfontosabb, hanem hogy merjünk élni a pillanattal, amikor az adott. A vavada promóciós kód, ami akkor véletlenül az utamba került, egy olyan kulcs volt, ami egy olyan ajtót nyitott ki, ahol a szórakozás és a kikapcsolódás találkozik. És ez az a találkozási pont, ami szerintem minden ember életében fontos szerepet játszhat, ha a megfelelő egyensúllyal és hozzáállással közelíti meg. A történetem tanulsága talán az, hogy néha a legjobb dolgok akkor történnek, amikor a legkevésbé számítunk rájuk, és amikor hagyjuk, hogy a szombat délelőtt varázsa elragadjon minket egy olyan útra, ami teljesen váratlan, de annál tartalmasabb.

Illő lenne ezt módosítani, mert nem pontos,
https://shop.biotechusa.hu/products/iso-whey-zero-908-g
Gyárto oldala

Amit magamnak 3 évvel ezelőtt felvittem, ott pl. a zsír nulla, pedig annak idején a csomagolásról vagy a Builderről írtam be. Máshonnan aligha tudtam volna. Változnak az összetevők, változik a gyártói őszinteség. Változnak, hogy mit mernek/akarnak ráírni a csomagolásra. Ezzel együtt nem tudom, hol látsz nulla CH-t. Viszont jobban jársz, ha mindent magadnak viszel fel, mert ritkán jók a felvitt értékek.

Mellesleg tartalmaz 10g ch t egy adag...nem pedig nullat.
Inkabb a ch t szamoljatok! Persze megvan az a kaloriakeret is amit nem kene tullepni ☺

És ami az "adag"-ot illeti:

Én próbálgattam, kétszer sem sikerült pont ugyanannyit kivennem az adagolókanállal. Azaz mindig mértem.

Azon a pár kalórián már nem fog múlni semmi.
Habár így sem stimmel, mert ezeket az értékeket beszorozva a fehérje, illetve a szénhidrát kalóriaértékével, nem jön ki a 392, csak 377 Kcal.

(Csak pótkérdés, hogy ha 100 grammban 90 grammot tesz ki az összetevő, akkor mi van még benne 10 gramm...)

IGENIGEN.... rossz az adat

Rossz az adat, javítsd ki kérlek!
100gr tápértéke:
392 kcal
Fehérje: 84gr
Szénhidrát: 6gr ebből 0gr cukor
Zsír: 0gr

A csomagoláson 1 adag 98 kcal és nem 101.