Válasz ZolAnd
#4958 számú posztjára
„"a gyorsabb szívverés nagyobb biológiai, biokémiai teljesítményt jelent". Ez nem feltétlenül igaz! Már leírtam. Egy jól edzett sportoló, ugyanazt a teljesítmény jóval kisebb pulzusszám mellett éri el.”
- Talán nem volt egyértelmű, ezt a kalóriaszámolós órákra írtam, tehát a fenti állítás ugyanarra az emberre vonatkozik.
„A döntő az egységnyi idő alatt átpumpált vér mennyisége(!!). A vér szállítja az oxigént, nem a pulzusszám.”
- Mindkettő fontos, mert minél szaporább a pulzusod, annál több vér kering egységnyi idő alatt, így az oxigén szállítás is annyival több ugyanarra az emberre nézve ugyanannyi idő alatt.
„A másik, hogy a FIZIKA törvényei egyformán és kivétel nélkül vonatkoznak mindenre és mindenkire.”
- A nagybetűs FIZIKA elég goromba megnyilvánulás, annak fényében különösen, hogy amit leírtam, az a fizikával teljes összhangban van.
„Biológia ide, biológia oda.”
- Élőlények vagyunk, működésünket nem csak a fizika szabályozza, nagy hiba lenne ettől eltekinteni. Ez igaz a táplálék bevitelre és a munkavégzésre egyaránt. Például egy ugyanakkora tömegű kockacukor és egy kocka jégcsapretek fizikai tulajdonságai (tömeg, szín, halmazállapot) nagyon hasonlóak, de ezekből csak a tömeget vesszük figyelembe a táplálék megadásánál. A többi lényeges tulajdonság, amit itt könyvelünk, az kémiai, hogy mennyi fehérje, szénhidrát, zsír alkotja az ugyanolyan tömegű táplálékot. Az energia felhasználásnál szintén nem elég a végzett hasznos munkát nézni, azt kell figyelembe venni, hogy a szervezetünk mennyi energia befektetéssel tudja ugyanazt a hasznos munkát elvégezni. Itt a hasznos munkát fizikai értelemben értem, ez az, amit az ergométered mérni tud. Amit nehezebb mérni, az az, hogy ehhez mennyi kalóriát kell elégetni a szervezetednek.
…
„Legfeljebb a hatékonyságban vannak különbségek, azaz az energia előállításában.”
- Ez itt a lényeg. Az előbb leírtakhoz kapcsolódóan, hiába méred az ergométerrel az elvégzett munkát, az nem ad támpontot arra vonatkozóan, hogy ehhez mennyi kalóriát égettél el. A ténylegesen felhasznált kalóriaméréshez vannak pontos módszerek, de azok csak laboratóriumban végezhetőek el, maszkkal az arcodon. Ez drága is, és nem alkalmazható a mindennapokban. Egy könnyen alkalmazható, de sokkal pontatlanabb módszer a pulzusmérő-kalóriaszámoló óra alkalmazása. Ezek akkor lehetnének pontosabbak, ha egyénre lehetne kalibrálni (pont az oxigén szállítás miatt, ahogy írtad), de ez drága és macerás lenne. Viszont még így is pontosabb, mint a különböző táblázatokból kiolvasható értékek, vagy a csak fizikai munkavégzést mérő eszközök. Tökéletes megoldás (olcsó, pontos és a mindennapokban használható) nincs jelenleg. Figyelembe véve, hogy a bevitt kalóriák számlálása is sok becslést, pontatlanságot tartalmaz, lehet, hogy nem is érdemes az elégett kalóriák mérésének pontosságát növelni drága pénzen. Hosszabb távra (pl. 2-3 hónap) visszanézve ellenőrizheted a számított és a tényleges fogyás mértékét, és annak megfelelően lehet korrigálni az elégetett kalóriák számítását. Most nekem 60 nap után a számított érték 5,6 kg-t ad ki, a tényleges 4,8-at (14% eltérés). Ha ez nem felel meg, akkor választhatok, hogy a továbbiakban a bevitt kalóriák számítását korrigálom fölfelé, vagy az elégetett kalóriákét lefelé, de ez utóbbi egyszerűbb. Így egy idő után megfelelő pontosságú, az adott edzéssel összhangban lévő kalóriaértékeket kapok az órán. Az óránál olcsóbb és egyszerűbb, de még pontatlanabb módszer, ha a kalóriabázis adatait használod, illetve az itteni fórumokon szereplő általános vélemény szerint annak a kétharmadát írod be. Ennél a módszernél is lehet alkalmazni a fenti 2-3 hónapos közelítgető eljárást.
„Ez azonban nem befolyásolja a teljesítményt.”
- Ezen az oldalon nem a teljesítményt, hanem a munkát/energiát használjuk, ezért kalóriabázis és nem wattbázis az oldal neve. Ahogy a fogyás alapegyenlete mondja: „Akármit is sportolsz, akármit is eszel, akkor fogsz csak lefogyni, ha több kalóriát égetsz el, mint amit beviszel.” A kalória pedig munka/energia mértékegység.