Belépés
Belépve maradok
Hirdetés:

Receptfelvitel haladóknak

Cikkünk első részében, a Tejeskávé - Bevezetés a receptekbe bejegyzésben olvashattatok a receptekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókról. Azonban, ahogy az oldal éli saját életét, egyre több dolog kerül felszínre, amire szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy minél pontosabban tudjatok számolni.
 
 
1. Elpárolgás
A legtöbb ételnél nem sok vizet zavar az ételek víztartalmának elpárolgása. Pl. egy körözöttnek nem csökken a súlya azáltal, hogy összekeverjük a hozzávalókat. Vegyünk viszont egy főzeléket, vagy egy szaftos húst, amit vízzel felengedünk és lesütünk zsírjára. Ha ahhoz a húshoz is felvisszük hozzávalóként az összes beleöntött vízmennyiséget (aminek a fele elpárolog), akkor a súlya nem fog stimmelni, ezáltal a 100 grammra vetített kalóriaérték sem.
A probléma megoldásaként azt ajánlom, hogy mérjétek le az egész étel súlyát elkészítés előtt és után (bár előtte mondjuk nincs sok értelme, mert az úgyis annyi, amennyit a program a hozzávalók lemért súlya alapján összeadott).
Tehát ha pl 2 kg a sütés előtti súlya valaminek (nullázós mérleg nem árt), a sütés utáni pedig 1.5 kg, akkor az azt jelenti, hogy a kalória maradt ugyanannyi, viszont a súly csökkent fél kilóval.
Ezt felvinni úgy lehet, hogy felviszed "Elpárolgás" hozzávalóként és mínuszos előjellel (-500 gramm). Ekkor lesz helyes az érték.
Itt láthattok erre egy példát a Lilahagymás sült cékla személyében.
 
 
2. Nem mindegy, hogy főtt vagy nyers!
Sokszor látom, hogy hozzávalóként nyersen adtok hozzá tésztát, rizst, holott a recept leírása szerint ezeket előtte meg kell főzni, ami a számolás tekintetében nagyon nem mindegy. A főtt tészta kilónként másfél kg vizet szív fel, azaz 1 kg száraztésztából lesz 2,5 kg főtt tészta, miközben a kalóriatartalma marad ugyanannyi. Ezért van az, hogy a száraztészta 380 kcal/100g, míg a főtt tészta 155 kcal/100g.
Ugyanez a helyzet a rizzsel, ami nagyjából ugyanennyi vizet szív fel.
 
3. Leggyakrabban kifelejtett hozzávalók
Nagyon gyakran kimarad a sült hús vagy sült zöldség által felszívott olaj, a levesek esetén a víz. A GYIK-ban is szerepel, de inkább itt is leírom:
Honlapunkon a receptek hozzávalóiban csak azokat a mennyiségeket tüntetjük fel, amit ténylegesen meg is eszünk.
Ennek két alapvető esete van: ha vízben főzünk, vagy ha zsiradékban sütünk.
Ha vízben főzünk (pl zöldséget), akkor a vizet nem kell a hozzávalók közé felvenni, mert azt nem isszuk meg. Ha viszont levest főzünk, akkor a pontos vízmennyiséget fel kell vinnünk, hogy ki tudjuk számolni a tápanyagtartalmát 1 deciliter levesnek.
Ha zsiradékban sütünk (pl sültkrumplit, sült húst), akkor csak annyi zsiradékot kell felvennünk a hozzávalók közé amennyit az adott étel felszív. Itt egy átlagos értékkel számolunk: 1 kg hús vagy zöldség kb 50 gramm zsiradékot szív fel (kb 4 evőkanál olaj). A rántott dolgok a panír olajszívó képessége miatt ennek kb kétszeresét szívják fel, azaz kilónként 100 grammot.
Értelemszerűen, ha viszont gulyáslevest készítünk és az elején a hagymát megsütjük zsírban, akkor a teljes zsírmennyiséget fel kell vezetnünk, mivel az az étel részét képezi, amit megeszünk.

 
 
A cikk további részében a receptek közös adatbázisba küldésével kapcsolatos tanácsok következnek. A közös adatbázisba ajánlásokkal egyre nehezebb lépést tartani, mivel nagyrészük hibásan vagy hiányosan érkezik be és rengeteg idő elmegy a javításokkal. Ezért kérnélek titeket, hogy figyeljetek a következőkre:
 
 
4. Recept leírása
Recepteket mostantól csak leírással együtt küldjetek be. Sok olyan recept érkezik, amiben csak össze vannak zúdítva a hozzávalók, de nincs semmilyen leírás. Úgy gondolom ezek nem mindenkinek egyértelműek, jobb ha minél részletesebb leírás kerül az adott recept mellé. Még a jó tükörtojásnak is van csínja-bínja, hát még a bonyolultabb ételeknek. Osszuk meg ezeket egymással!
 
5. Forrás
Amikor csak lehet, küldjetek forrásmegjelölést (linket, vagy akár annyit, hogy családi fejlesztés-e, vagy helyi specialitás), ugyanis ez gyakran sorsdöntő a bekerülés elbírálásakor.
 
6. Leggyakoribb alapegység súlya
Az hibás vagy hiányos adagsúly szintén gyakori probléma. Kérlek titeket, hogy recept felvitelekor ne magatokból induljatok ki. Ha a közös adatbázisba küldtök receptet, akkor nem azt kell beírni, hogy nektek fogyisoknak mennyi egy átlagos adag.
Ha nem valamilyen szempontból különleges az adott étel (pl. túl zsíros), akkor használjátok az általános súlyokat, amiket a recept felvitelnél a "Leggyakoribb alapegység súlyának megadása" kérdőjele alatt találhattok, de inkább ide is bemásolom:
    egy adag köret=300g
    egy adag saláta=250g
    egy adag főzelék=400g
    egy adag feltét=70g
    egy tányér leves=400g
    egy adag hús=130g
    egy adag egytálétel=400g
Tudom, hogy ezek elég nagy adagsúlyok. De aki odafigyel az étkezésre és az átlagosnál kevesebbet eszik, az úgyis leméri pontosan és azt írja be. Az általános adagsúly azok számára van, akik ételfutáros megoldással vagy étteremben esznek. Azok az adagok pedig általában egy normál, de inkább testes adagnak minősülnek. Úgy gondolom, ha valakinek nincs lehetősége pontosan számolni akkor inkább rögzítsen többet, mint kevesebbet.
 
7. Helyesírás
A receptek leírásánál kérlek titeket figyeljetek a helyesírásra. Nagyon gyakori például, hogy a pontok és vesszők után nem hagytok szóközt. Bár igazából ez nem egy nagy tragédia (a recept attól még lehet tökéletes), de ennek javítása is nagyban lelassítja az új bekerüléseket.

Végül ismét megköszönném mindenkinek a sok jó receptet, a hasznos hozzászólásokat, meg minden egyebet, amivel folyamatosan hozzájárultok az oldal fejlődéséhez!

 
Asztali verzió    Mobil verzió
Az oldal használatával egyidejűleg elfogadod Felhasználási Feltételeinket .
Az oldalt mindenki csak saját felelősségére használhatja! Minden, ami a kaloriabazis.hu oldalon megjelenik, csak javaslatnak minősül. E javaslatok nem helyettesítik szakértő orvos tanácsát, diagnózisát vagy bármilyen előírt kezelést.
Copyright © www.kaloriabazis.hu
Ez a funkció regisztrációhoz kötött!
Ehhez a funkcióhoz prémium előfizetés szükséges
Ez itt a belso szoveg